A Városgondnokság közel négymillió négyzetméternyi olyan területet gondoz, melyen rendszeres fűnyírást végeznek. A kaszált területek mellett azonban néhány olyan zöldterületet is sikerült kialakítani Fehérváron, ahol igen intenzív élővilág alakult ki természetesen, számos növénynek és rovarfajnak otthont adva.
Szerencsére közel egymillió négyzetméternyi területet sikerült természetközeli gyepgazdálkodásba vonni, ami annyit jelent, hogy ezeknek a területeknek a nagy része évente kétszer van kaszálva és szénaként hasznosulnak a növények – mondta Csete Gábor a Városgondnokság természetvédelmi szakmai vezetője.
„Ezek a területek, természetmegőrzési zónák, nagyon fontosak. Ezt hívjuk valójában gyepnek. Székesfehérváron pedig a magyarországi őshonos növénytársulások összképét figyelhetjük meg ezeken a helyeken. Igyekszünk bővíteni a természetközeli gyepgazdálkodás módszerét és ökológiai folyosókat szeretnénk létrehozni annak érdekében, hogy az ebben élő rendkívül sokszínű élővilág gazdagítsa a környezetünket.”
Az elmúlt húsz év hozadéka az intenzív zöldterület kezelés és sajnos teljesen átalakult a társadalmi megítélése is ezeknek a természetközeli felületeknek. Sokan gazosnak titulálják meghagyott területeket, holott ez nem gaz, csupán ez az a környezet, amiben élünk. Meg kell hagyni a természetnek ezeket, mert fajok sokasága tűnhet el az élőhelyek megszűnésével együtt.
Az aszályos időjárás miatt idén ugyan kevesebb a virág, de így is csodálatos világot figyelhetünk meg, ha megállunk néhány percre ezen területek mellett.
Városrészenként vannak olyan részek melyeknek ugyan a szélét kikontúrozzuk és levágjuk, de belül a természetvédelmi szakmai szempontok miatt természetesen hagyjuk a gyepet.
Az Új Csóri úti körforgalom környékén is jól látható, ahogy megpróbáltuk a környező gyepfelületeket, főleg a mélyebben fekvő részeken fenthagyni. Még az autóból, letekert ablaknál is hallani a rovarvilág hangját és megfigyelhetjük mennyire fajgazdag egy ilyen rét. Tucatnyi növény és állatfaj talál itt otthonra és táplálkozik ezeken a növényeken, melyek jelentős része egyébként gyógynövény. Persze vannak olyan növények is, mint a bogáncsfélék vagy a lósóska, ami nem feltétlenül egy impozáns fajta, de fontos tagja ennek a flórának.
"Sokan mondják a természetközeli gyepkazdálkodásra, hogy gazos kezeletlen terület, pedig ez nem igaz mert virágzó vegetációról van szó, amiben rendkívül gazdag az élővilág."
A városi klíma szempontjából sem elhanyagolhatóak ezek a gyepek. Fajgazdagságuk mellett nagyon jól megkötik a vizet és sok oxigént termelnek. Az intenzíven kaszált területek néhány helyen az aszály miatt már május végére kisárgultak és érdemes összehasonlítani a kettő fajta gyepgazdálkodás közötti különbséget. Éppen ezért, ahol csak lehetőségünk van rá állandósítjuk a hasonló szemléletű gondozást - mondta a természetvédelmi szakmai vezető. Nagyon fontos a lakók visszajelzése is és nehéz néha elfogadtatni, hogy nagy szükség van virágzó rétekre az élővilág fennmaradása érdekében. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem lehet ezeket a részeket szembeállítani a városi intenzíven kezelt parkjaival, ahol egészen másfajta gondozást végeznek a parkfenntartó szakemberek.
További írások a témában: