A Sóstó Székesfehérvár belterületén, a város déli részén fekszik, amelyet a 121 ha területű országos védettségű Sóstó-Homokbánya Természetvédelmi Terület és a 97 ha területű helyi védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület alkot. A Sóstó földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik. A terület nyugati oldalát a mocsaras Sárrét, délit az Észak-Mezőföld homokos, löszös tájai, északról Székesfehérvár város, illetve távolabb a Zámolyi-medence határolja. Ennek a 'háromszögnek' köszönhetően ezen a kis területen is számos élőhelytípus található egymástól jól elkülöníthetően. Ebből kifolyólag mint állatanilag mint növénytanilag igen gazdagnak mondható. A természetvédelmi terület a nemzetközi Natura 2000 ökológiai hálózat része.
Állatvilág:
A sokszínű élővilágot jellemzi, hogy számos védett és fokozottan védett faj is jól érzi magát a területen és évről évre megtalálhatóak kisebb nagyobb egyedszámban. A élőhelyek rovarvilága igen gazdagnak mondható, ennek egy komolyabb felmérése fog megtörténni a közeljövőben. Sóstó madárvilága kiemelkedő, igen sokszínű. Legnagyobb kincsnek tán a Homokbánya területén található 'Lődomboknak' nevezett homokfalban fészkelő fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster), és a terület szélét határoló véderdőben fészkelő ugyancsak fokozottan védett ritka kék vércse (Falco vespertinus) kisebb telepe alkotja.
Az helyi védettségű Északi-tó területén is sok érdekes és ritka madárfaj figyelhető meg, ilyen például a fokozottan védett cigányréce (Aythya nyroca) és gólyatöcs (Himantopus himantopus), kis kócsag (Egretta garzetta) vagy éppen a terület csúcsragadozójának számító barna rétihéja (Circus aeruginosus). A területen élő kétéltűek és hüllők közül előfordul a védett barna ásóbéka (Pelobates fuscus) és vöröshasú unka (Bombina bombina), gyakran találkozhatunk fürge gyík (Lacerta agilis) és zöld gyík (Lacerta viridis) napozó egyedeivel és egyetlen teknősfajunk a mocsári teknős (Emys orbicularis) is jól érzi magát. Az emlősök közül minden évben kiegyensúlyozott létszámban jelennek meg az őzek, viszont a szarvas és a vaddisznó ritka vendégnek számít. Az erdőrészletekben több borzvár is jelzi az éjszaka mozgó borz jelenlétét, de az itt élő rókákkal is ebben napszakban futhatunk össze a legnagyobb eséllyel. Az aranysakál (Canis aureus) szintén csak alkalmanként téved ide, állandó állománya nem él a Sóstón.
Növényvilág:
A Sóstó, ezen belül is a Homokbánya területe jelentős botanikai értéket képvisel. Legfőképpen az itt megfigyelt 11 orchidea (Orchidaceae) faj, melyek a május-június időszakban virítanak. Nagy számban élő fajok mint például a vitézkosbor (Orchis militaris), mocsári kosbor (Orchis laxiflora), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), mellett előfordul a fokozottan védett pókbangó (Ophrys sphegodes) is melynek élőhelyére kellő odafigyeléssel vigyázunk. Az itt található élőhelytípusoknak mind megvan az uralkodó növényzete, számos védett faj bújik el megtalálva a számára ideális körülményeket. Találkozhatunk homoki nőszirommal (Iris humilis Georgi subsp. arenaria), fekete kökörcsinnel (Pulsatilla pratensis .subsp. nigricans), kék szamárkenyérrel (Echinops ruthenicus) vagy éppen a több helyen állományalakotóként megjelenő kormos csáté (Schoenus nigricans) tömött zsombékjaival. Ősszel több helyen virít a szintén védett őszi kikerics (Colchicum autumnale) melynek tavaszi hajtásai könnyen összetéveszthető a napjainkban igen népszerű medvehagyma (Allium ursinum) hajtásaival. A két növény közül az őszi kikerics erősen mérgező, a medvehagymának pedig nem élőhelye a Sóstó. A lágyszárúak mellett a fás szárú növények közül a rózsafélék családjába tartozó védett törpe mandula (Prunus tenella) említendő meg elsősorban, mely a homokos, löszös részeken lelhető fel. A Sóstó büszkeségének számító 100 évnél is idősebb, 3 nővérnek nevezett csörege fűz (Salix fragilis) facsoport egyedei közül kettő igencsak kiöregedett, de így is rengeteg élőlénynek ad otthont és táplálékot.
Infrastuktúra:
A természetvédelmi területen egy nagyjából 7 km hosszúságú tanösvény található Sóstói tanösvény. 19 információs tábla, két madármegfigyelő kilátó, egy fedett erdei iskola, valamit a Zöld tanyának nevezett területközpont teszi lehetővé az értékek bemutatását. A Zöld tanyán egész évben különféle programok várják az ide látogatókat. A iskolai kirándulások, családi programok heti rendszerességgel zajlanak a Sóstón, és ez lehetővé teszi a célzott környezeti nevelési módszerek érvényesülését. Minden évben hagyományőrző találkozók, táborok kerülnek lebonyolításra. A városi önkormányzat folyamatosan fejleszti, fenntartja és hatóságokkal, civil szervezetekkel, városban működő cégekkel együttműködve öregbíti a terület jó hírét és segíti előrelépését.
Jövőkép:
Az elkövetkező években a terület nagyobb mértékű rehabilitációja van tervben, mely érinti a vizes élőhelyek vízpótlását, az tájidegen növényfajok visszaszorítását, a területközpont és tanösvény fejlesztését. A beavatkozásokra főképpen a helyi védett terület komolyan leromlott részein fog zajlani, miközben az országos védelem alatt álló Homokbánya védelme és ezzel együtt a nyugalma is kellőképpen erősödni fog. A legfőbb cél a biológia sokféleség megtartása, helyreállítása, növelése, az érzékeny területek, életközösségek megóvása.
Elérhetőség:
Csete Gábor - területfelelős
06-22-513-491
csete.gabor@varosgondnoksag.hu
