Elkezdődött már, és ősszel fejeződik be a Piac térrel szemközti területen a János vitéz park építése. Néhány éven belül, ha a növények megindulnak, a város egyik legzöldebb egybefüggő ligete lehet a Belváros melletti, korábbi kopár füves terület, ahol eredetileg a lakótelep folytatását tervezték. A felújítás része a földdel való feltöltés és füvesítés, ami majd az utolsó munkafázis lesz. A parknak egyébként saját kútja is van, így gazdaságosan megoldható majd a növények öntözése.
Sokáig beépítendő területként szerepelt a rendezési tervben a Sütő utca és a buszpályaudvar közötti rész. A kilencvenes évek közepén – amikor a jelenlegi móri polgármester, Fenyves Péter volt a városgondnok – a gazos, elhanyagolt területen nyírni kezdték a füvet, és némi termőföldet hoztak a törmelékre. Később járda is épült a lakótelep és a buszmegállók között, de a parképítés még váratott magára. A liget déli része néhány évvel ezelőtt elkészült, azonban a buszpályaudvarral átellenben idén kezdődött el egy fás, virágos pihenőpark kialakítása. A munka nyár végétől folytatódik tovább, és még ősszel be is fejezik a Városgondnokság szakemberei.
A régi terveket újragondolva a város főkertészével, Spanyárné Halász Szilviával együtt készítettük el a leendő park terveit – mondja Zákányi Tamás, a Városgondnokság üzemeltetési igazgatója. A liget egyik éke lesz majd az a szökőkút-szobor kompozíció, mely Kukoricza Jancsit ábrázolja, ahogy juhászbojtárként őrködik a legelésző nyáj fölött, és tényleg egy kisebb „kőhajtásnyira foly tőle a patak”, azaz egy szökőkút, melyet a Városház téren is használt kisméretű, bazalt kockakőből építenek.
„Tenger virág nyílik tarkán körülötte”, hiszen sok virágágyás lesz az új parkban, melyek szegélyeit már elkészítették. A feltöltés, ültetés ősz elején várható, és ugyancsak ősszel telepítik majd a virágzó cserjeszigeteket is.
A parkban a Dr. Kováts Zoltán által nemesített, magyar egynyári virágokat szeretnénk használni. Egyfajta bemutató jelleggel ültetnénk be a virágágyásokat, melyek mellett kis ismertetőt szeretnénk elhelyezni az adott fajtáról – mondta Spanyárné Halász Szilvia. A lakótelep közelében a tarka színek felvidítják a környezetet, és sokkal jobb közérzetet is biztosítanak a környéken. Ráadásul a telepítendő fajták jól bírják a nyári hőséget és a városi környezetet.
Tavaly ősszel nagyon sok fát ültettek már a területen, úgy, hogy több mint egy köbméteres földcserét is végeztek, hiszen mindössze néhány centis földréteg van a parkban, alatta pedig építési törmelék. Húsz nemesített hársfát illetve tíz-tíz közönséges gyertyánt és zselnicemeggyet telepítettek, melyek háromszor iskolázott, 14/16-os körméretű földlabdás növények voltak. Tavasszal pedig olyan fák és fenyők ültetése történt, melyek az elmúlt években bizonyítottan jól érezték magukat a Palotavárosban és több helyen már nagyra nőttek a környéken. Ilyen például a fekete fenyő, a császárfa, de a cédrus és a páfrányfenyő is megmarad több helyen a lakótelepen. A parképítés során figyelembe veszik azt, hogy van elég tér ahhoz is, hogy magas növekedésű fák és fenyők kerüljenek a területre.