Nem okoz allergiát a "nyárfavatta"

 Amit az emberek a nyárfa virágának gondolnak, az nem más, mint a fa apró magvainak (termésének) úgynevezett repítő-szőrök segítségével való terjedése. A jelenségnek tehát nincs köze a pollentermeléshez, így allergiás tüneteket sem okoz.

 

 

-szezon: tavasszal a fák virágzásakor van,

-szezon: májustól nyár közepéig tart, amikor a füvek, pázsitfüvek és gyomnövények virágoznak,

-szezon: július végétől őszig tartó, amikor a parlagfű, az üröm és a libatopfélék szórják pollenjeiket.

 

 A nyárfák nem fejtenek ki környezetre, egészségre ártalmas hatást, viszont gyorsan gyarapodó lombozatuk a hosszan tartó vegetációs időszakuk alatt a levegőszennyezés ártalmas összetevőinek kiszűrésében, megkötésében, a helyi mikroklíma javításában jelentős szerepet játszik. Egy lombköbméter levélfelület tavasztól őszig 440 gramm oxigént termel, 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel és 4500 gramm szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből. Egy 50 éves fa 405 kg szennyezést tud kiszűrni a levegőből egy év alatt. Egy autó viszont utaskilométerenként átlag 200 gramm szén-dioxidot bocsát ki. Erre is gondoljunk, amikor a nyárfára haragszunk allergiás tüneteink miatt! A néhány hétig történő "vattázás" egy olyan kellemetlenség, amely az adott időszakban valamivel több takarítási munkát igényel.

 

 Az elmúlt években több közterületi nyárfa ifjítását végeztettük el, de nem allergiát kiváltó hatásuk miatt, hanem azért, mert ezek a fák korán elöregednek általában nagyméretűek, sekélyen gyökereznek, töredeznek, s emiatt balesetveszélyt jelenthetnek.