Közel nyolcvanezer közterületi fát gondoz Fehérváron a Városgondnokság

 

Így van, már a fák telepítése is az, hiszen a helykeresés sem olyan egyszerű egy városban. A kertészmérnökök már az ültetést megelőzően félévre-évre előre elkezdik a munkát. Először is megkeressük, hogy adott helyre milyen fa illik, a fajtának megfelelő-e a várostűrése, és folyamatosan egyeztetünk a faiskolával, ahonnan ezeket a fákat hozzuk. Megkérdezzük azt is, hogy mi a tapasztalat más településeken az adott fajtával kapcsolatban. Nehezítik a helyzetet a földben futó közművek, amelyek meglehetősen sűrűn hálózzák be a várost. Ez rengeteg problémát vet fel az új fák telepítésénél, de még többet a visszatelepítésnél, hiszen nem mindenhova tudunk visszaültetni fát. A fenti szempontokat figyelembe véve határozzuk meg a helyszíneket. Ezt követően kezdődhet a telepítés.

 

Törvényi kötelességünk a védőtávolságot tartani, és természetesen a közműtulajdonosok (E.ON stb. - szerk.) ezt el is várják. Törvény határozza meg, hogy hova telepíthetünk új fát, nem ültethetünk kedvünk szerint. A bányatörvény például egyértelműen meghatározza a bizonyos nyomású gázvezetékektől kötelezően tartandó távolságot, de nincs ez másképpen a víz-, áram-, telefonvezetékekkel sem. Éppen ezért van az is, hogy nagyon sok idős fát nem tudunk pótolni. Természetes, hogy ezt a lakók nehezményezik, és gyakran kapunk olyan megjegyzést akár telefonon, akár személyesen, hogy tudják, hogy ott nincsen közmű! A közműtérképen azonban feketén-fehéren ott áll, hogy mi a helyzet azon a terülten a földben, és ez minden esetben köti a mi kezünket.

 

Mindenképpen jelezze nekünk az igényt! Mi ennek nagyon örülünk, és megköszönjük a megkeresést. Elsőként a közműtérkép alapján megvizsgáljuk a helyszínt, és utána, amennyiben lehetőség adódik a telepítésre, kikerül a fa.

 

Természetesen mint minden faültetés, a közterületi is alapos gondosságot igényel. Legalább egyköbméteres gödröt készítünk a fának, az aljára pedig szárított marhatrágyát teszünk, ez különösen fontos a hajszálgyökér-képződés szempontjából. Használjuk továbbá az úgynevezett ültető csigát is, amely vizet köt meg önmagában, és a fának hosszú távon tudja biztosítani a megfelelő nedvességet. Ha indokolt, akkor mindenképpen végzünk talajcserét, márpedig Székesfehérváron elég sok a sittes-törmelékes terület, amibe nem lehet fát telepíteni. Ezt követően kerülhet a a fa a helyére. Az évszaktól függ a következő lépés: tavasszal nagy tányérokat készítünk a fa köré, ami az öntözés miatt fontos, ősszel pedig felkupacoljuk a fákat, hogy a téli fagyvédelmet így biztosítsuk számukra. Ezt természetesen következő tavasszal kibontjuk, és kitányérozzuk. Évszaktól függetlenül minden elültetett fa három támasztó karót is kap, amelyekkel az erős szél miatti esetleges gyökérsérüléseket próbáljuk megelőzni.

 

 

Már az ültetéssel párhuzamosan meg kell, hogy történjen az első metszés, az úgynevezett indítómetszés. Mivel a gyökér a faiskolában való kiemeléskor, ha minimálisan is, de csonkolódott, ennek arányában kell visszametszenünk a lombkoronát.

Ezt követően pár évig nem nyúlunk a fához. Az első beavatkozás rendszerint az úgynevezett kényszermetszés szokott lenni, amikor mondjuk a járda fölé balesetveszélyesen benyúlik, vagy a parkoló autók tetejére lóg egy ág. Később, az idősebb fáknál történik a komolyabb beavatkozás, amikor el kell végezni a ritkítómetszést, ez lazítja a koronát. Ennél drasztikusabb az ifjítómetszés, ilyenkor a korona jelentős része, akár a hetven százaléka is eltávolításra kerül. Ez sokszor drasztikusnak tűnik, de ennek a beavatkozásnak köszönhetően az úgynevezett rejtett rügyekből a fa újra elkezd hajtani, és egy-két éven belül ismét csodálatos lomkoronája lesz.

 

Bár önkormányzati tulajdonban van minden, ami közterületen található, de ha fenntartásról van szó, akkor teljesen szabályszerű ezeknek a fáknak a lakossági gondozása, illetve az is nagy segítség, ha bejelentik, esetleg fényképet kapunk a problémás fáról. Utóbbi a beazonosítást is segíti, hiszen fordult már elő, hogy nem ugyanarra a fára gondoltak a lakók, amire mi. Persze olyan is van, hogy menet közben veszünk észre még valamit, de természetesen megvannak a szakmai szempontok, hogy a favizsgálatnál miket kell figyelni.

 

Kertészként én is azt mondom, hogy nem igazán elfogadható, amit látunk, de itt is ugyanolyan szigorú törvénynek kell megfelelünk, mint ami a föld alatti közművekre vonatkozik. A légvezetékeknek is van szigorúan vett védőtávolsága, amely betartásának az emberi élete a tétje. Ezesetben nemcsak az ágak miatt esetlegesen megrongálódó, vagy leszakadó vezetékekre kell gondolni, a fa képes vezetni elektromosságot. Természetesen itt is figyelembe kell vennünk, hogy mekkora feszültségről beszélünk, hiszen annak mértékében kell metszenünk a fákat.

 

 

A közterületi fakivágás engedélyköteles, jegyzői engedély kell hozzá, amit nekünk is meg kell kérnünk minden esetben, és a hatóság bírája el, hogy indokoltnak tartják vagy sem. Mi abban az esetben szoktunk fát kivágni, ha kiszáradt és elpusztult, illetve ha balesetveszély áll fenn, mert hasadt, korhadt. Amikor társasházaknál kivágást kérnek – most már gallyazásnál is alkalmazzuk –, minden esetben a közös képviselőknek kell a lakók többségének beleegyezést kérni, hogy a feladatot elvégezzük. Elég sok kellemetlenség volt belőle, hogy mondjuk az első emeleti lakó kérte a gallyazást, mert neki nagyon árnyékos így a szobája, a fölötte lakó pedig pont azt szerette volna, hogy maradjon úgy a fa, és amikor a munkának nekiálltunk derült ki, hogy utóbbi nem ért egyet vele. Emiatt találtuk ki, hogy minden eseteben kérünk aláírás listát, így el tudjuk dönteni mi is, hogy indokolt-e a beavatkozás, és a többség igénye-e. Természetesen ez balesetveszélyes helyzetnél nem ez így van, hiszen az emberélet elsődleges szempont.