"Minden, mi összeköt minket …" Ez a gondolat az első, ami megfogalmazódik bennünk, amikor szomorú szívvel búcsúzunk Ferenczy Gézától. Hihetetlen a fájdalmas hír, hogy elveszítettük, hiszen mindig délceg alakja, ősz haja és jellegzetes félmosolya mindannyiunk emlékezetébe beleégett. Mégis, talán az a szellemiség, amit személyes életével képviselt, az teszi őt a legtöbbünk számára felejthetetlenné.
Ferenczy Géza bár Budapesten született, de már Józsefes diákként érettségizett 1962-ben, majd a Geoinformatikai Karon folytatta tanulmányait. Felnőtt korának minden meghatározó évtizede is Székesfehérvárhoz kötötte. Több területen dolgozott, leginkább a Csitáry G. Emil Uszoda igazgatójaként emlékezhetünk rá, ahonnan nyugdíjba vonult.
Mindig élénken érdeklődődött a helyi közügyek iránt, a rendszerváltozáskor is aktívan segítette nemzetünk közéletét, szerepet vállalt a Magyar Demokrata Fórumban, többek között városi elnökként is. Egy cikluson át, 2002 és 2006 között önkormányzati képviselőként, a fehérvári közgyűlés tagjaként dolgozott. Büszke volt arra, hogy nemzetünk történelmi fővárosának polgára. Mindig következetesen az általa vallott elvek mentén élt, ezekre emlékeztetett minden szavával és leírt mondatával, ezek mentén kért számon mindenkit – városunk fejlődése és magyarságunk megőrzése érdekében.
Egészen máig aktív tagja, fontos motorja volt közösségünknek, élő lelkiismeretünk, hogyan lehet igazán magyarságunkat, fehérváriságunkat büszkén és cselekvőn képviselni. Családjával maga is mintát adott, városunk sokszorosan értékesebb lett gondolatai, valamint a gyermekébe, unokáiba oltott szellemiség által.
Ferenczy Gézát Székesfehérvár Önkormányzata saját halottjának tekinti. Ferenczy Gézától Székesfehérvár Városgondnoksága is fájó szívvel búcsúzik. | 
